A német egység napja (Tag der Deutschen Einheit) nemzeti ünnep Németországban, amelyet minden évben október 3-án ünnepelnek. Az 1990-es német újraegyesítés évfordulóját ünnepli. Ekkor a Németországi Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) és a Német Demokratikus Köztársaság (Kelet-Németország) több mint 40 évnyi szétválás után egyesült újra.
Németország második világháborús veresége után az országot négy megszállt zónára osztották. A szövetséges hatalmak – az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió – irányították őket. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió közötti nézeteltérések Németország jövőjével kapcsolatban az ország megosztottságához vezettek.
1949-ben a három nyugati megszállási övezet a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) lett, demokratikus kormányzattal. A keleti szovjet befolyási övezet a Német Demokratikus Köztársaság (Kelet-Németország) lett, kommunista kormányzattal. Berlint, Németország egykori fővárosát Nyugat-Berlinre osztották fel Nyugat-Berlinre és Kelet-Berlinre, amely szovjet ellenőrzés alatt állt.
Két különálló német állam megalakulása
A következő évtizedekben két különálló állam alakult ki. Nyugat-Németország a nyugati hatalmakkal szövetséges, virágzó, demokratikus, kapitalista országgá vált. Kelet-Németország fejletlen kommunista állam volt, szorosan kötődött a Szovjetunióhoz.
Berlin megosztott város maradt, amely teljes egészében Kelet-Németországon belül helyezkedett el. De Nyugat-Berlint politikailag különállónak tekintették, és olyan volt, mint a demokratikus Nyugat-Németország szigete a kommunista Kelet hátulsó részén. A Keletről Nyugat-Németországba irányuló migráció nagyon korlátozott volt, és a Berlin két része közötti mozgást szigorúan ellenőrizték.
Élet a megosztott Németországban
Több generáció nőtt fel úgy, hogy csak a megosztott Németországot ismerte. A családok és a barátok évtizedekig elváltak egymástól. Nyugat-Németország gazdaságilag sokkal virágzóbb volt, mint Kelet-Németország, míg Kelet-Németország elszigetelődött a keleti blokk részeként.
Az 1950-es években Kelet-Németországban a kommunizmus reformjára tett kísérleteket a szovjet csapatok leverték. 1961-ben a keletnémet kormány felépítette a berlini falat Nyugat-Berlin köré, hogy megakadályozza a tömeges Nyugatra irányuló kivándorlást. Az Európát kettéválasztó vasfüggöny erőteljes szimbólumává vált.
A berlini fal, kilátás Nyugat-Berlinről.
Kelet-Berlin lakói megpróbáltak Nyugat-Berlinbe szökni. Néhányan annak ellenére próbáltak átmászni a falon, hogy a keletnémet határőrök rájuk lőttek. Mások földalatti átjárókat használtak erre. Különféle módokat választottak a Szovjetunió befolyása alóli menekülésre.
Békés forradalom, amely az újraegyesítéshez vezet
Az 1980-as évek végén változási hullám söpört végig Kelet-Európán: a kommunista rendszerek bukása és a reformok bevezetése. Az 1989–90-es kelet-németországi tömegtüntetések a berlini fal lebontásához vezettek 1989 novemberében. Az 1990. márciusi szabad választások után tárgyalások kezdődtek a két Németország között az újraegyesítésről.
A hivatalos politikai újraegyesítésre 1990. október 3-án került sor, amikor a Német Demokratikus Köztársaság csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. Alig egy évvel a berlini fal leomlása után Németország 1945 óta először egyesült teljesen szuverén államként.
Az egyesülés öröme és fájdalma
1990-ben egész Németországban ünnepségeket tartottak az ország újraegyesítésének tiszteletére. Két ilyen eltérő állam integrációjával azonban komoly gazdasági és társadalmi problémák merültek fel. Hatalmas beruházásokra volt szükség Kelet-Németország infrastruktúrájának korszerűsítéséhez és az életszínvonal javításához. A keleti ipar hanyatlásával megugrott a munkanélküliség.
Az újraegyesítés azonban óriási előnyökkel járt, például könnyebb mozgást és kommunikációt eredményezett az oly sokáig elválasztott kelet- és nyugatnémetek között. Idővel a volt Kelet-Németország gazdasági feltételei jelentősen javultak. Csökkent a szakadék Kelet és Nyugat között, különösen a fiatalabb generáció körében.
A német egység napja
1990-ben október 3-át új nemzeti ünneppé nyilvánították, a német egység napjává. A kelet-németországi hivatalos újraegyesítés és békés forradalom évfordulója.
Berlinben minden évben nagy ünnepségeket rendeznek, a fő eseményeknek minden évben a szövetségi elnök ad otthont. Németország népe a német egységet, a demokráciát és a megosztottságtól való szabadságot ünnepli. A német zászló lobog mindenhol. Koncertek, fesztiválok, előadások és sportesemények segítenek megteremteni a hazaszeretet és a büszkeség örömteli légkörét.
A német egység napja fontos emlékeztetőül szolgál azokra a kihívásokra, amelyeket Németország 20. századi zaklatott történelme során leküzdött. A német nép szolidaritását jelképezi, és a nemzet újjászületését ünnepli vezető európai hatalomként. Sok évvel a berlini fal leomlása után, amely Németország kettészakadásának a végét jelzi, a német egység napja továbbra is az egység diadalát jelképezi a megosztottság felett.
Ebben a kiadványban az All-Holidays.Info röviden beszélt a német egység napjáról, keletkezésének történetéről és a németek számára játszott jelentőségéről. Reméljük érdekesnek találtad. Ne felejtsd el megosztani ezt a bejegyzést barátaiddal!
